Adventi gondolatok

 

 

2017. december 15.
Advent 2. hete, péntek.

 

 

Bárcsak ügyeltél volna törvényemre,
akkor boldogságod hasonlítana a folyóhoz,
és igazságosságod a tenger hullámához.

Nemzetséged annyi volna, mint a föveny,
és ivadékod, mint a homokszem.

Neved sohasem tűnne el,
és nem halványodnék el szemem előtt. (Iz 48,18-19)

 

Kihez hasonlítsam ezt a nemzedéket? …

Eljött János, nem eszik, nem iszik, s azt mondják rá, hogy ördöge van.

Eljött az Emberfia, eszik is, iszik is, s azt mondják rá,
lám a falánk, iszákos ember, a vámosok és a bűnösök barátja.
(Mt 11,16.18–19.)

 

Izajás próféta könyvének középső részét (40-55. f.) a vigasztaló szavak és a boldog messiási időket megfestő képek uralják. A próféta örömhírt hirdet: A babiloni fogságban sínylődő nép sorsa hamarosan jóra fordul, mert már levezekelte bűneit. Megkezdődhet az erkölcsi és vallási felemelkedés ideje.

Akkor hát perdüljünk táncra örömünkben? A próféta óvatosságra int: Vigyázat! Ne veszítsétek el fejeteket! Gőgös elbizakodottságra semmi ok! Az könnyen nagy bajhoz vezethet! Legyetek inkább alázatosak: Az Ábrahámnak tett ígéretek már rég megvalósultak volna, ha megtartottátok volna a Szövetséget és hallgattatok volna Istene Szavára! Hiszen Ábrahám a következő ígéreteket kapta az Úrtól:

„Nagy néppé teszlek. Megáldalak és naggyá teszem nevedet … .” (Ter 12,1a.2)

„Olyanná teszem utódaidat, mint a föld homokját.

Ha az ember megszámlálhatná a föld homokját,
akkor megszámlálhatná utódaidat is.” (Ter 13,16)

Isten áldása a bőségben, a földi ország és a szív békéjében mutatkozott volna meg. Virágzott volna a jog és az igazságosság is.

Isten akaratát az ember ellenszegülése nem hiúsíthatja meg. Aki azonban nemet mond, az kockára teszi üdvösségét. Döntése miatt Isten tervei csak kerülőutakon, késve, és talán nem a teljes ragyogásukban valósulnak meg. Ahogy Istennek szüksége volt Mária igenjére, ugyanígy vár tőlünk és minden nemzedéktől feltétlen hűséget.

Jézus szintén azt rója fel hallgatóinak, hogy nem hallgatnak a figyelmeztető isteni szóra. Sem Keresztelő Szent János dörgedelmes beszédei, sem az Ő együtt érző, befogadó szavai nem találtak meghallgatásra sokak szívében.

„Hallgatni” Isten szavára annyit tesz, mint teljesen befogadni, magunkévá tenni, és tettekre váltani Isten szándékait. Ha elsajátítjuk ezt a magatartást, akkor a Szűzanyához hasonlóan bizonyos értelemben bennünk is megtestesül Isten Igéje. Akkor lelki értelemben mi is Jézus anyja és testvérei leszünk. (vö. Lk 8,21) Ez Karácsony ünnepének igazi meghívása.